PIC-i kincsem!

PIC-i kincsem!

20191222_101619.jpg

Talán most már eljutottam oda, hogy kevesebb könnyel, és széles mosollyal az arcomon tudjam ezt mondani. Ma 22 napja, hogy érkeztél! Köszönöm szépen, hogy itt lehetsz nekem, és édesapádnak, és testvéreidnek. Köszönöm annak a meg nem mondható égi segítségnek, amely hittel, és Imával elérhető, hogy ma a kezemmel érinthetlek. Csodaszép Kisleány, aki hozzánk költöztél. A születésed napjának eseményeit ellenségemnek nem kívánom, de ezzel együtt lehetett csak teljes az élmény.  2019.12.07. - én megérkezett harmadik leányom Viktória. Nincsenek nagy szavak, és nincsenek mindent felülmúló érzelmeim, csak tudom, hogy KÖSZÖNÖM, hogy itt lehet. Hálás vagyok immáron negyedik alkalommal az orvosomnak a gyors, és higgadt döntéseiért. Hálás vagyok mind a négy gyermekemért Bitó Doktor úr!

Isten hozott gyönyörű Kincsem. ️

Mesélnem kell mindenkinek egy helyről, ahol ANGYALOK járnak, és vigyázzák a CSEPP gyermekek épségét, őrzik az álmukat, és figyelik minden lélegzetvételt, és szív dobbanást. Nekem szerencsém volt eddig, mert nem volt szükségem arra, hogy itt legyek, hisz minden gyermekem elérte a protokoll szerinti kötelezőket. Most nem. És láttam a kézzel meg nem fogható csodákat, és éreztem a békét, és a szeretetet, amely ott van. Az ott lévő Angyalok mindegyike színes ruhát húz, hogy szebb lehessen mindenki napja. Nincs feltétlen kórház érzete az embernek. 11 napig volt kislányom az angyalok óvó markában, és tudjátok az sem érdekelt, hogy anyukának szólítanak. Semmi nem érdekelt, és minden tekintetben azonnal szerettem volna segítségükre lenni. Vagy inkább közre működni, amiben csak lehet. Naponta három alkalommal mehettem be Viktóriához, és bevallom őszintén, hogy sem nekem, sem Őneki nem lett volna ennél több kapacitása. Volt nap, amikor szinte fel sem ébredt egész nap.

Kicsit szeretnék vissza kanyarodni a cseppek legelső napjaihoz, heteihez, hónapjaihoz. Az én leányom nagyon szerencsés helyzetben volt, mert csak egy kis támogatásra volt szüksége, és mindent meg is tettek ezért az Angyalkák. Engem is kicsit megtámasztottak minden nap. Igyekeztem magam mihamarabb összeszedni, hisz nagy szükség volt rám.  Lelkileg egyáltalán nem éreztem magam teljesnek, de minden nappal jobb lett. Nem is tudom most hirtelen, hogy hogyan is kellene az ott látott, és érzelmileg megérintő dolgokat leírni, csak abban vagyok biztos, hogy el kell ezt engednem, kell, hogy leírjam, hogy könnyebb lehessen.

Pic-i  gyermekek! Ott a koraszülött intenzív osztályon, ahol minden úszik a fertőtlenítőben, ahol láthatóvá válik a szeretet, és érezhetővé a minden napos aggódás! Angyalok, akik biztos kézzel segítenek, és ha kell, és mentenek életet minden nap. Természetesen az orvosok sem kihagyhatóak ebből, de én szerencsés vagyok, mert csak a kis hölgy eredményei miatt üldöztem időnként őket.

Itt minden napos az aggódás, és a várakozás is terhes. Aki ide érkezik, az tudja, hogy minden pillanat a gyermekről szól. A gépek dolgoznak, az Angyalok repülnek inkubátortól, inkubátorig. A védőnők igyekszenek támaszt adni bármilyen kérdésed, érzésed is merül fel.  Itt mindenki tudja, hogy a pillanat milyen sokat számít. A legnagyobb öröm az osztályon, ha egy baba állapota javul, ha lehet táplálni, ha jól gyarapszik a súlya. Nagy öröm azt látni, hogy abból az esendő kis lényből, amilyen egy kis súlyú koraszülött, egészséges csecsemő lesz. Az esendő itt teljes mértékben ijesztő, és kézzel fogható. Mindenhol csövek, kanülök, gyomor szonda. Mindent megtesznek, hogy a PICikék biztos táplálékhoz, és a szükséges gyógyszerekhez juthassanak azonnal. Számomra egy olyan jelenség, amit korábban elképzelni sem tudtam. Bevallom őszintén, hogy igyekeztem csak Viktóriára, és az abban a szobában lakó csepp lényekre koncentrálni.

Sajnos bárhogy is fogalmazok, akkor sem fogom tudni vissza adni, amit ott megéltem. Köszönöm a gondoskodást, és a Most már tudom, hogy így volt rendben, és az élet mindennél fontosabb.

„A hálaérzés, és mint ilyen, megfoghatatlan, felmérhetetlen és emberi értékfogalmakkal ki nem fejezhető. Csak akkor van jogod számon tartani, ha Te tartozol vele másnak. Ez lelkiismereted feladata.” Wass Albert

Köszönöm Angyalok!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemmintaanya.blog.hu/api/trackback/id/tr9115370546

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása