Mihez is? Nőnek lenni? Család anyának? Házi asszonynak? Esténként jó szeretőnek?Mi is az, ami minket, NŐket vezérel, és honnan merítünk mindehhez energiát? Igazából teljes bizonyossággal nem mernék semmit kijelenteni, de mi vagyunk az erősebb nem. Még akkor is, ha a gyengébbnek hívnak minket.Jelenleg csak a saját nevemben beszélek, de tudomásom van arról, hogy nem vagyok a véleményemmel, és a terhemmel egyedül. Férfiak tekintetében is vannak kategóriák, és vannak olyan esetek, amikor kisajátítással, és idomítással véglegesíteni lehet egy – egy pozíciót.Nem feltétlen azokra szeretnék kitérni, amelyeket már korábban említettem, de biztosan van átfedés, és azt gondolom, hogy teljes joggal keresem a választ a miértre. Amióta gyermekeim vannak megváltoztam. És biztos vagyok benne, hogy soraimat olvasva lesznek anyukák, akik majd bólintanak, és olyanok is, akik sosem vallanák ezt be maguknak sem, és a teljes ellentétek. Én változtam. Érzelmileg, értelmileg, idegileg egyaránt. A harmadik, ami a fő problémám, és senki ne ijedjen meg, fogok szakemberhez fordulni. Nem agresszió problémáim vannak, bár ez sem igaz teljesen, mert szerintem nem is igazi anya az, aki legalább egyszer nem játszott el a gondolattal, hogy széjjelcsapja a pitsába a gyermekét….. Szóval vannak agresszióim, és ezek zöme a lelkem terhéből fakad. Sajnos köze van ehhez annak is, hogy Imádott férjecském elég sűrűn túlvállalja magát, és ezt követően valamit csak csinálunk a házon, kint, és bent egyaránt, és ugye imádja ezt.Sajnos az az érzésem, hogy a teremtés koronái nem igazán lettek minden képességgel ellátva, amely a gyermekneveléshez, és egyéb vele járó dolgokhoz szükségesek. De cserébe időnként fát lehet rajtuk hasítni. Időnként! Viszont, amit én, és sok anyuka társam visz, abba belehalna. Fogalma nincs szinte egyiknek sem, hogy min is megyünk mi nők keresztül. Itt nem a gyermeknevelési vitát szeretnék elindítani, az egy másik kérdés, hanem a mi miért van dolgot. Korábban, amikor karácsonykor totál elszállt az agyam, már foglalkoztam a kérdéssel, de akkor csak a saját oldalamat vizsgáltam. Most megpróbálom kicsit felismerni a dolgokat a Férfiak szemével. És mivel nekem nincs olyanom, ezért biztos vagyok benne, hogy lesz belőle vita. Így előre bocsánat.Megpróbálom minden oldalról érinteni a saját teendőimet is, amelyek nem időszakosak, és nem hobbiként választott, hanem mert magamnak szültem Őket!Vegyük a gyermekeket előre. És a velük lévő kapocs kialakulását. Ez a férfiaknál nincs meg. Ez az a bizonyos „anyai ösztön”. Amíg kicsi a gyermek, nem is igazán tudnak vele hosszú távon mit kezdeni, csak ha muszáj. Mivel nem tölti a csimotával a nap nagy részét, ezért a napi rutin részleteiben is vannak hiányosságai. De mint a mi esetünkben is, van, amit csak apa csinál. Ami az Ő feladata, azt viszont lelkesen, és lelkiismeretesen csinálja. Nem kell neki semmiben segítség. Nálunk ez a fürdetés, és a szórakoztatás. Ebben utánozhatatlan.Ezután következik az altatás. A nagyokkal már nincs gond, mert csak a helyükre kell terelni őket, és utána alszanak, de addig, amíg nem hagyták magukat, esetleg sírtak is, azt nem igazán szerette. Nem tudta őket megnyugtatni, de ez nem hiba semmiképp, mert olyan neki nincs, ami a csepp gyermekeknek megnyugvást jelent, és cserébe mi Anyák az éjjel felét ébren töltjük. Esetenként az egészet. Legyen az csak egy fogzás, vagy épp front, vagy betegség. Alvás igényét tekintve hasonló a férfiak igénye, mint a gyermekeké, mert borzasztó nyűgös tud lenni, ha nincs meg a megfelelő óraszám, és akkor az nyílván senkinek nem jó. Étkezés szempontjából annyiban különbözik, hogy eltalál már a mosogatóig, de ugyan úgy eléje kell tenni, mint a csimotának. Hisztis válogatós étkezés tekintetében. Mindkettő férfi az életemben. Lányaimmal nincs gond, mert sok mindenhez hozzá szoktak már. Olyan ételeket is megesznek, amelyeket a férfiak nem. A készítés természetesen Anyára marad. Ilyenkor mindenki nagyon szereti anyát.Rendrakás, takarítás. Az én vizsgált alanyom rendszerető, és sosem hagyja szét a dolgait. Ebben én vagyok a sokkal rosszabb, nálam vannak azért kupacok, csendéletek. A takarítás Anya dolga, nem mondom, hogy soha nem csinál meg semmit, de mivel hisztis vagyok erre, így én csinálom. De panaszra nem nyílhat a szám, mert kaptam szipiszupi mosogatógépet. Berta. Imádom. Így ott már órákat nyerek.Fegyelmezés, nevelés: Ebből a szempontból, néha úgy érzem, hogy van még egy gyermekem, csak, hogy ez a gyönyörű, és kifejlett példány, már önálló, és bizony magára tudja csukni az ajtót, ha megunta a mondanivalómat. Ez szerencsére ritka. Félre ne értsen senki, én imádom a Férjecskémet, csak ez most szopás, mert Ő itten a Férfi. És én mindent vele élek meg. Volt rá példa, hogy elmondtam neki valamit, és láttam lelki szemeim előtt, ahogy egy libát lát tátogni, majd elkezdtem teljesen másról beszélni, és ugyan úgy bólintott, és ühümmölt….. Sajnos a gyermekeimmel ugyan ez a szitu. És a következetességben is jól el vagyunk csúszva.Az alap dolgok nagyon rugalmasan mennek, és nem is tudok semmi kivetnivalót találni benne, hisz öltöztet, nevel, hoz, visz. Szóval…Igazából arra jöttem rá, hogy a férfiak szeretnének nekünk segíteni, csak nem igazán vannak tisztában azzal, hogy miben, és mikor is…. Mert ugye a férfiúi dolgok, teendők mindig előnyt élveznek, és itt most teljes mértékben vehetjük a nap 24 óráját. Soha nem gondoltam haszontalannak semmiféle tevékenységet egy hímneműtől sem, de vannak azok a bizonyos látszat intézkedések. Amikor agyal, és molyol….. Ez velünk, nőkkel nem fordulhat elő, mert a gyermek sikító frászt kap. Nem agyalunk, cselekszünk. Lehet, hogy ez így normális, és nem is kell ebben a témában keresni a választ?!Anyatársaim rebesgetnek itt Én időket, és hasonló dolgokat. Egyelőre nekem ez nem működik, de remélem, hogy idővel ez a béke is helyre áll, és akkor a lelkem is rendeződik, és a bennem lévő feszültség is lejjebb kerül egy jó beszélgetés, vagy sport után. Tervezem
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://nemmintaanya.blog.hu/api/trackback/id/tr5214278503
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
