Útinapló
54ba00c3eac259a79b287b1d85dd2f9c.png
Útinapló!
Előzmények: A szállás megtalálása gyermekekkel nem olyan egyszerű. Időben neki is fogtam a keresésnek, hisz három gyermekkel, és egyéb igényeinket figyelembe véve nincs túl sok lehetőség. Decemberben le is foglaltam a szállást.
  1. nap
Mindenképp szükségem van arra, hogy leírjam a gondolataimat erről a hat napról. Nem egyszerű gyermekkel elindulni. Kevesebb nap sem sokkal különbözik, csak talán a ruha, de az egyéb dolgok naptól függetlenül kellenek. És szinte teljesen jól is pakoltam, mert a lányoknak sem sok plusz maradt, nekünk már választani kellett haza útra, egy lightosan koszosat.
A csomagok bepakolását megelőzte egy lista, amelyet már korábban megírtam, mert sajnos nagyon feledékeny vagyok, és így biztosan meg volt minden.
Indulás, éljen. A várthoz képest jól, és gyorsan el tudtunk indulni, pedig ez nem az erős oldalunk. Már vasárnap be volt csomagolva a tető box, így hétfőn reggel csak a maradékok lettek betéve a csomagtartóba. Amikor Gergely úton volt, ráébredtünk, hogy a mindennapi életünkhöz sem elegendő az autónk, nem, hogy ha három a gyermek. Így került be a családunkba VersoGizi, aki szorgalmasan szállít minket a mindennapjainkban.
Vissza az utazáshoz!
A férjem már reggel megnézte az okos telefonján a tutit, és eldöntötte, merre fogunk menni a Balatonhoz akkor, amikor az útón lévők zöme oda tart. Alvásidőben indulunk 9 órakor, ezt szerintem rajtunk kívül sokan kihasználják, hisz még egy kis béke is lehet addig, amíg alszik a csemete.
Baja felé megyünk az már biztos. Az erősítést is felvettük menet közben, mert ebben az évben jön velünk a Tánti is. Minden simán megy, és alvás van. Az úton sincs nagy forgalom, így szépen haladunk. Éledezik a fiatalúr, így egy kicsit félre állunk, és járunk egyet, akkor talán nem, lesz ránk olyan mérges. Valahol Baja környékén, egy benzinkúton álltunk meg, és ott szembesültünk az első érkező gonddal, amely a tetőcsomagtartó volt. Kioldott a kötés, mert a boxba súly került. Jupiiii. Természetesen a szerszámok nem voltak rajta a listámon. A problémánk szerencsére hamar megoldódott, és tudtuk folytatni az utazást.
Hamarosan a szálláson voltunk, és végre mindahányan ismét ki tudtunk nyújtózni, és útnak indultunk ebédelni.
Egy kirándulás, avagy nyaralás tekintetében a legnehezebb, amit meg kell szervezni, és találni a gyermekbarát szállás, és egy olyan hely, ahol tudjuk őket szórakoztatni, és jól érzik magukat, és ezzel párhuzamosan talán nekünk felnőtteknek is csurran cseppen valamicske a jóból. Én a gasztronómiában éltem ki magam, mert ilyenkor igyekszem olyan dolgokat enni, amelyek nincsenek feltétlen benne a családi menüsorban. Itt Balatonlellén ahova már évek óta ellátogatunk, van egy vendéglő közvetlenül a parton. Hangulatos, finom, udvarias, és ebben eddig soha nem csalódtunk. Természetesen most sem okoztak semmi meglepetést, mert az eddig megszokott kiszolgálást, és ételt megkaptuk. Csak ajánlani tudom mindenkink. Ha erre jártok, egy pillanatig se hezitáljatok máson. Ott a helyetek.
Itt megtalálható:
https://www.ittjartam.hu/balatonlelle/ettermek/cseho-pub-etterem/
f8e075e12e0f4f093607e5a33027fe61.png
  1. nap
Irány a strand!
 
Jupiiii jupiii erre vártunk amióta útra keltünk, hisz van egy sellőleányunk, egy fázós füles kisbékánk, (akinek a speciális füldugóját KB 5 perc után elhagytuk) és egy csepp legény, aki még csak most fedezi fel a világot.  Fizetős a strand, de maximálisan karban tartott, és gyermek barát teljes mértékben. Van árnyékos rész, és has süttetős is. Minden korosztály számára pihentető, és kielégítő. Itt is mint szerintem a Balatonon minden strandon, ha jó az idő, akkor igyekezni kell a jobb helyekért.
A strand program a legjobb választás, ha ekkora a hőség, és ha szerencsés a felnőtt, akkor ki is tudja ezt élvezni, és nem csak a parton ülve nézi a többi embert, ahogy hűsölnek a habokban. Gyermekkel erre nem sok az esély. Nem mondom, hogy nem voltam beljebb, mert ez nem igaz, de nem túl sokat. Velem ellentétben Elsőszülött Szent leányomnak kinőttek az uszonyai, mert túl sokat nem láttam Őt a part közelében. A vízből is csak a válla, és a feje bukkant elő időről időre. Ő kiélvezte a Balatont. Sajnos hiába kentük le háromszor, ennek ellenére megkapta a nap a vállát, és a szeme alatt. Így a holnapi nap már biztosan a csavargásé lesz.
 Mivel azt, egész napot itt töltöttük, így megpróbáltuk a strandon fellelhető kulináris élvezetekkel csillapítani égségünket. Van itt minden. Hekk, mert nincs is strand hal nélkül. Szeretjük. Lángos(brutál drága, és valljuk be őszintén, hogy rossz is), gofri (ha gyermekkel vagy, ne nézz a sütőre, mert KB soha nem volt eltakarítva), kukorica (ez nagyon rendben), és ami fix maradt, és nem találtam benne semmi kivetnivalót, az a gyros. Sajnos hisztis vagyok arra, amiért pénzt adok ki. Főleg ha sokat.  Estére mindenki kivolt, így vacsi a Csehoban, és utána mindenki alszik. Mármint a gyermekek. A felnőttek elővették a kártyát, én a mentes sörömet, és indult a buli.
20180810_094232_5.jpg
 
  1. nap
Mivel Lucám sikeresen strandolt előző nap, így elmegyünk csavarogni. Irány Balatonfüred. Miért Füred? Mert itt a parti sétány jól árnyékolt a fáktól, és el tudunk bújni a nap elől a gyermekekkel. Ebédre meg is érkezünk, és meg is találjuk az egyetlen helyet, ahol tudunk enni anélkül, hogy az a kevés ruha, ami rajtunk van, leolvadna rólunk. Gergely is békére lel, amíg kiszolgálnak minket, és eszünk. Mivel Augusztus első napján van a szoptatás világnapja, ezért én igyekeztem példázni ezt, mondhatnám, hogy egy héten keresztül nekem mindenhol ott volt a keblem! Nem magam miatt, hanem mert a kisfiam nehezen viseli, ha nincs azonnali kiszolgálásban része, és ha ez így alakul, hogy például nem akarok mást zavarba hozni azzal, hogy szoptatok, akkor ŐŐŐ hoz zavarba mindenkit egy jópofa cirkusszal. Szerencsére a ruházatom gyermekszáj kompatibilis, így bárhol bármikor létre tud jönni a kapcsolat. Most már, hogy a harmadik gyermekem szoptatom, ez nem is érdekel. Olyan diszkréten csinálom, hogy észre sem vehető.
Vissza a sétányra. A legelején található egy szuper szökőkút! Naná, hogy a Csáky gyermekek is megfürdenek benne. Szívem szerint én is ezt tettem volna, de nem igazán lenne helyes.
Megvárjuk a felfrissülést, és szárítkozást, majd sétálunk a parton. Közben egy szuper kis ordításnak lehettek fültanúi a turisták, hisz Emíliám nem AZT a ruhát tervezte volna magára ölteni, amelyet én becsomagoltam váltóruha gyanánt. Igazából minden napra kell valami cirkusz, hiszen unalmas lenne az élet ennélkül.
Szökőkút után fagyizás következik, és ki is szemeltük a sétányon a soprano nevű csavart fagylaltot. Meg is érkeztünk, és kérdem a nálam jóval fiatalabb eladótól, hogy a gyermekeknek lehetne-e egy adag, kettő tölcsérben. Nem, mondja, mert az alapján számol el. Ok. Közben tájékoztat, hogy a szomszédban vehetek tölcsért. Vagy esetleg tud adni pici tölcséreket, mint egy kanál. Köszönöm, de ez nem megoldás. Már ekkor éreztem, hogy nem egy nevelést kaptunk az iskolában, mert engem még neveltek, Neki meg fogalma nincs arról, amit én kaptam, és tudok. Fizetni is kellett, nem is akárhogy. Isten nevében, adomány gyanánt.  Na, itt már elgurult a gyógyszerem, és az Uram is békés volt eddig, gondoltam megkérdezem, hogy tervezett-e számlát adni? Közli, ha ettől nekem jobb lesz, akkor igen! Bakker! És ezt nem is akárhogyan, KB, mint ha a valagából rángatott volna elő. Na, erre már az Uram is odanézett, hogy akkor hogy is van ez? El is kértük a panaszkönyvet, amely nem okozott túl nagy meglepetést azzal, hogy nem volt hivatalos. Hát jó, azért néhány baráti köpet után csak megkérdeztem, hogy én voltam-e a mai nap az első, aki ezt megkérdeztem, és azt mondja igen. Beszarok. Komolyan…. És természetesen még Neki állt tájékoztatni a kereskedelem szabályairól…. Olyan jó, amikor ilyen apró kis butaságok elrontják a jól megérdemelt nyaralásom.
Fagyi után elmegyünk Tihanyba, mert csodaszép, és a látkép is talán innen a legcsodálatosabb. Szeretjük. Mielőtt visszakompozunk, a déli partra kicsit forgatagozunk, és felfrissülünk az apátság melletti ivókútról. A levendula illata, amely mindent körbeleng ezen a helyen, utánozhatatlan. 
Irány a komp, és vissza a szállásra. Kicsit ismét fellélegzünk, és megyünk a Lellei forgatagba. Borfesztivál van. Ilyenkor rengeteg érdeklődő van itt, és a hangulat is nagyon jó. Nem olyan, mint itthon, ez teljesen más. Kis nézelődés után vacsora a Csehoban, és utána altatás kártya, és mentes sör. Jókat beszélgettünk, és élvezhettük a szabadtéri színpad előadásait is.
img1534486813152_1.jpg
 
  1. nap
Ismét strandolunk, de azt már reggel megbeszéltük, hogy egy órakor vissza fogunk térni a szállásra, és a csipetek békére tudnak lelni, és mi felnőttek is tartunk egy kis csendes pihenőt.
A strand színvonala mit sem változott, és minden a régi. A Balaton haragos ma reggel, és a gyermekek nevetve élvezik a hullámokat. Luca már stabil a vízben, és ki is használja minden pillanatát a strandolásnak. Emília félősebb, így időről időre rácsimpaszkodik édesapjára, és a biztonságos vállak alól adja a bíztatást a testvére alámerüléseinek, amelyet egy-egy elhajításból visszaeső vízcsepp alól súg apa felé. Cukik, ahogy évődnek Lucám, és az apja. Szeretetteljes piszkálódás ez. Senki nem ért jobban az Ő nyelvén, mint a férjem. Velem valós évődések vannak, már már szándékos súrlódások, és szócsaták. Most még is békés néznem őket a csepplegény a kezemben, és időnként ő is kacag imádott nővérein. Csodálatos kötelék az övék, és jó érzés, hogy mennyire szeretik egymást.
Ebéd után visszatértünk, békésen pihentünk, és csak az esti hajókázásra keltünk újra útra. Közel voltunk a parthoz, így gyalogosan kényelmesen el lehetett indulni a partra. 
Sétahajózás egy óriási hajón, amelyen van gyermek program. Szuper. Én ebből túl sokat nem észleltem, mert a kisfiam nagyon nem élvezte sem a kalóz előadását, sem a hajózást, és különben is nem értette, hogy most miért is nem lehet itt szopizni? Teljesen fel is hergelte magát. Igyekszem átszoktatni a cumisüvegre, hogy mindketten egy kicsit komfortosabban tudjunk élni, de a sikerem nem túl nagy.  Amint megérzi, hogy tápszer van benne, azonnal eltolja, és hangos reklamálásba kezd. Majd csak eljön az időnk.
Vacsora, és ismét altatás, kártya, béke, mentes sör, végre leülhetek. Kezdek kimerülni itt a nagy pihenésben.
20180806_184800.jpg
 
  1. nap
Ez az utolsó nap, hogy a strandon legyünk, és szeretnénk kihasználni a lehetőséget, mert lehűlés lesz estére viharral, dirrel, dúrral esővel, de cserébe holnap tudunk csavarogni ismét.
Irány a strand. Kerestünk a fűben egy békés részt, hogy el tudjuk tölteni az egész napot, és a csipetek is tudjanak kicsit pihenni. Nagyon jó a víz, és talán most második alkalommal amióta ide járunk, hogy akár minden nap lehetne strandolni. Hamar telítődik a part, és csak lavírozni lehet a pokrócok és a matracok között. Igyekszem a gyermekeim kedvére tenni, lenni, és bízom benne, hogy az idő előre haladtával ez alakul, változik. Szeretnék kicsit magam lenni időnként. Úgy is fogalmazhatok, hogy unatkozva. Hoztam magammal egy könyvet, de arra nem gondoltam, hogy egy oldalt sem fogok tudni olvasni belőle. Sőt. Ilyenkor szoktam felzárkózni a világ körforgásához. Néhány pletykalappal a kezemben olvasgatva, lába nyújtva heverészni. Erre nem került sor. Szorgos, és ideges voltam sokszor. Lucám azért minden nap gondoskodott egy kis idegbajról.
Délután visszatérünk a szállásra, kicsit pihenünk és ismét útra kelünk, hogy felüljünk a csucsu vonatra, és a Kishegy panorámáját megnézzük, hisz csodálatos innen. Mindenki nagyon élvezte az utazást, és a levegő is hűvösebb, így jól is esik egy kis sötét erdei kirándulás.
Vonatozás után vacsora lenne, de közel a vihar, így visszatérünk a szállásra rendelünk a közeli pékségben pizzát, hozzá mentes sör, éssss….. A mai fellépő Rúzsa Magdi. Hova hoztál Édesem. Élvezzük a koncertet, és a friss levegőt.
img-20180812-wa0019.jpg
  1. nap
Úti célunk Keszthely. El is indulunk időben. A reggeli alvás a támpont. Ahhoz tudunk igazodni.
Gond nélkül megérkezünk, és tülekedés nélkül meg tudjuk váltani a jegyeket a Festetics kastélyba. Mindenhova bemegyünk. Most először, pedig számos alkalommal voltunk már, de valahogy a tülekedés miatt maradtunk a kertnél, és a szökőkutaknál. Megérte minden pillanata. Még a pálmaházban lévő eget rengető botrány (Lucám formában van) sem zavart meg senkit, csak engem. Remélem ezzel a mai nap letudva. Sétálgatunk, hűvösölünk, játszunk, hallgatjuk a hiszti manó csilingelő sapkáját. Árnyékként követ minket a galád manó. Liám famulusa……
Később keresünk egy kisvendéglőt, és megebédelünk. Utána egy finom kávé, és csavargunk tovább. Szép a város, és sokan vannak itt is. Szinte mindig. Gyermekek fáradtak, és közben a jó idő is visszatért, és újra melegünk van. Alapvetően szeretem a nyarat, de vannak már nehezen viselhető melegek.
Innen tovább állunk, és el megyünk a Szigligeti várba ahol leányaim Hősiesen szedik a lépcsőt a kaptatón felfelé. Én lentről figyelem az eseményeket csepp fiammal. Gyönyörű innen minden. Tovább megyünk Badacsonyba, és elnyalunk egy fagylaltot, és kicsit sétálunk a forgatagban. Megnézzük az új szőlős kutat, és itt is kiisszuk. Utunk újra Tihanyban ér révbe, hisz innen a legegyszerűbb eljutnunk a déli partra.
Az esti rutin lezárásaként ismét a Balaton parton vagyunk, és utolsó vacsoránkat töltjük a szokott helyen. Búcsúzunk a Balatontól, holnap haza indulunk. Jó volt kicsit mást tenni, kicsit máshol lenni. Elfáradtunk, de ez valószínűleg mindig így lesz. Köszönöm Férjemnek, hogy eljöhettünk. Köszönet Tántinknak, hogy velünk tartott.
Fogadjátok sok szeretettel családom néhány napját.
Ölelés mindenkinek
 
20180809_190137_3.jpg
 
 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemmintaanya.blog.hu/api/trackback/id/tr5914186557

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása