Nőnek lenni jó!

feminizmus2.jpg

Ezt most tapasztalom meg a legjobban, amikor statisztikailag a legtöbb meló van, és valljuk be a világon a legtermészetesebb dolog az, hogy a nő helyt áll. Mert valóban hajt minket egyfajta megfelelési kényszer, és szerintem ez nem csak bennem van, hanem nőtársaim többségében ez genetikailag benne van. Hallottam, és láttam már olyan típusú nőket is, akik mint egy gestapó szekálják halálra társaikat, és ezt a férfiak minden gond nélkül viselik a hátukon. Vannak, akiket egyáltalán nem érdekel, hogy mi is a normális, mert a saját elképzelésüket nem igazán tudja senki sem felülbírálni, és onnantól kezdve ez lesz a normális.
Elrontottam. Nem taktikáztam soha, és nem is próbálgattam soha, hogy meddig lehet elmenni, már, mint megfelelés terén egy férfinál. Az én Férjem abszolút kezében tartja az irányítást, és ezt csak azért teheti meg, mert én rendkívül készséges vagyok vele, és mindig is az voltam, és ha ez után mást tennék nyílván el is csodálkozna, hogy minden rendben van-e.
Minden évben karácsony után totálisan ki vagyok készülve, és mindig hangoztatom, hogy neeem, én többet ezt nem vagyok hajlandó végig csinálni. Hulla fáradt vagyok, és még közel sincs vége a bulinak. Még csak egy napon vagyunk túl, és számtalan előkészületen. Jelenleg ami tartja bennem a lelked az a gyermeki lelkesedés, és hála, amelyet a csillogó szemekben látni. Nem érdekli őket, hogy van ennivaló is, dehogy is. Játszanak amióta megkapták az új játékokat.
Miért vannak a feladatok nemileg így felosztva vajon? A jó Isten ezt valóban így tervezte? Teljesen helytálló, hogy valamiért úgy érzem, hogy a nőkre sokkal több nehezedik az életben, mint a férfiakra?! Vagy ez csak azért van, mert a nők nagy többségén át lehet menni úthengerrel, és még akkor is tovább tudnak létezni? Kíváncsi lennék a teremtő mikor fog egyenlőséget tenni ez ügyben. Tudom én, hogy a pasik is csinálják folyamatosan, mert látom, és van is előttem ilyen példa, de ők csak úgy macsósan, higgadtan tudnak lenni. Meglepően higgadtak! Vegyük például ezt a kis aprócska ünnepet? Mi is a feladata a férfiaknak? Van, aki hallét főz, van, aki fenyőt farag, biztosan vannak mézeskalácsot sütögetők is, de a meló zöme az ránk marad. És teljesen normális, hogy félholtan is tudjuk csinálni.
Ott van mindjárt a gyermekek kihordása, amely a világ legcsodálatosabb dolga, utána közvetlenül a szülés, a szoptatás, a nevelés, a logisztikázás. Ezek is mind mind női testekben, kezekben, agyakban futnak össze. Ma délelőtt egy kedves barátnőmmel beszélgettem, és akkor fogalmazódott meg bennem a kérdés a férfiakkal kapcsolatban. És valóban óriási segítség, hogy leveszik a vállunkról a gyermekeket ebben a rohanó időszakban, és elviszik őket máshova, de attól én nem pihenek. Hanem csinálom a dolgom, és persze Ő is elfárad, de az Ő fáradtságuk mindig sokkal nagyobb, mint egy nőé valaha is lehet. Mi soha nem fogunk tudni úgy kilenni, mint egy pasi. Még ha ezt meg is próbálja macsósan előadni.
Sokat gondolkoztam, hogy ez miért van így?! És ha már így alakult, akkor miért nem tudnak csak szépen csendben kussolni, amikor azt kellene tenni? Vannak pillanatok, amikor már olyan nagyon ki vagyok, és akkor jön egy csodálatos bíráló mondat, vagy egy kis okosság, mert nyílván való, hogy tapasztalat az van. És ezt meg is osztja velem. Nem értem én a szerepek egyenlőségét. Mert nem érzem annak néha. De az tény, hogy soha nem betonoztam még, és járólapokat, és laminált padlót sem tettem még le. És hosszasan tudnám sorolni, amit csak az én férjecském meg csinál itthon. Mert nem szakemberek csinálták meg a házikónknak a javát, hanem Ő. És valós, hogy erről elképzelésem sincs. De abban is biztos vagyok, hogy a férfiaknak sincs elképzelésük arról, hogy egy rendes, szorgalmas nő, aki mindent maga csinál otthon, és nincs, vagy nem akar segítséget kérni, az min megy keresztül egy nap alatt.
screenshot_20180106-080146.png
Egy nap női szemmel: Persze az enyémmel, mert a máséval nem látok!
Indul a reggel. Általában 5:30 kor, mert a legkisebb korán szeret reggelizni. Rendrakás, tiszta ruha+pelenka, utána anyának egy liter kávé…. Utána indul a szórakoztatás, és ha béke van, akkor, amíg a lányok fel nem ébrednek püfölöm a gépet. Mostanában egyre ritkábban. 7:00. Jönnek a leányok. Puszi, simi, hogy aludtál, minden rendben, nézhettek mesét. Készül a kakaó, jönnek a vitaminok, rajzolunk, játszunk. Öltözködés, pelenka (itt is egyelőre), készülődés az elindulásra évszaknak megfelelően. Apát ébresztik a leányok, utána hajrába lendülünk, és igyekszünk beérni reggelire az óvodába, bölcsödébe. (Lia szinte megállás nélkül beteg, így vele ritkán kell számolni)
9:00-10:00. Ebédhez való beszerzése pld, vagy séta, ha sikerül, Jó időben játék a kertben. Utána főzök, etetek, pucolok, pelenkázok, altatok. Közben mosás, ha épp szükséges. KB 2 naponta megy Candy, és ezt egész nap. 12:00  ebéd, altatás. Ilyenkor általában van egy kis szünet. Megiszom a második kávémat, hogy estig tudjak létezni, egy kis filmnézés, ha belefér, és persze én is ebédelek. Ébredezés, rendbe szedés, uzsonna, rendrakás.  16:00. Luca felszedése, ha van fakultáció arra előkészülni.(Ezt egyelőre Apa csinálja). Hazaérkezés, az összes játék szétpakolása egy pillanat alatt, vacsora, és egyéb kívánalmak. Porszívózás, ha szükséges, és szinte minden nap az…
18-20:00. Kicsi fiam fürdetése, altatása. Konyha rendszerezése, mosogatógép bepakolása (a legeslegjobb barátnőm, ő Berta), ha belefér, leülök kicsit. Ez általában akkor valósul meg, ha itthon van a ház Ura. Lányok fürdetése. Ebben csak háttérmunkás vagyok, mert Apa a fürdetésért felelős a családban.. Mese, előkészülés alváshoz.
21:22:00. Felmerülő gyermeki igények kielégítése, fürdés, lakás rendbe szedése.
Ezt követően, ha nem vagyunk hullák, akkor olvasunk, filmet nézünk. Én általában 23:00, elvonulok, mert a fiatalúr hajnalban még kétszer fal, és ahhoz kell energia.
Ez egy teljesen átlagos gond mentes nap, és ha bármi közbe jön, akkor logisztikázzuk az egészet. Nincsenek b alternatíváim semmire. Mindig próbálom a dolgainkat oly módon megoldani, hogy az gyermeknek, és felnőttnek is egyaránt elfogadható legyen.
Azt hiszem a miért továbbra is bennem van, és nagyon bízom benne, hogy egyszer majd teljes valómmal tudom elmondani, persze a személyes tapasztalataim alapján, hogy ez miért lett így. Mert a kisfiúknak fütyijük van, a kislányoknak meg puncijuk, ez már egészen bizonyos, és a női sorsok mindig nehezebbek voltak, és lesznek. És nagyon akartuk az egyenjogúságot .Íme!
Kívánok minden kedves olvasómnak sikerekben, és feminizmusban gazdag boldog Új Évet kívánni.
 
 
 
 
 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://nemmintaanya.blog.hu/api/trackback/id/tr1813553503

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása