Karácsonyi ribillió!

20171222_205219.jpg

Elbúcsúztunk a Mikulástól, találkoztunk a templomban Szent Miklóssal, csak azért, hogy jól összekavarjuk a gyermeket. Egyszóval egy várva várt ünnep elmúlt, de a mikulás énekeket, verseket eddigi tapasztalatom alapján márciusig hallani fogjuk időnként.
Elindult a karácsonyi készülődés, ami egy év végi hajrá, mert nálunk sajnos elmúlt a családi meleg őrzőjének a lángja, és én igyekszem átvenni ezt a pozíciót, már csak azért is, mert a gyermekeimnek is szeretném részben átadni azokat a szokásokat, és „hagyományokat”, amelyeket otthonról hoztam.
Elterveztem, hogy az idén nem félholtként szeretnék lehuppanni a karácsonyi vacsora asztalhoz. A tervezéseim úgy látszik jó irányban haladnak, ezt csak egy-egy gyermeki elképzelés az, ami esetleg keresztül tudja húzni. Hiszen nem is tud elkészülni egyetlen sütemény sem Lucám segítsége nélkül. Imád sütni, és vannak már sütemények, amelyet csak kevés segítséggel, szinte egyedül (mert makacs) csinál meg. És minden csupa lesz, és akkor takarítunk, mármint én…
Egyszóval jól van ez így, hiszen már kezdem megszokni, hogy nem vagyok egyedül a konyhámban.
Nagyon várjuk már a Jézuskát, a karácsonyfát, az ünnepet. Most már Emíliám is teljesen lelkes, és fel is fogja, és naponta meg is kérdezi, hogy hoz-e majd a Jézuska karácsonyfát? És van, itt kérem jó gyerek, úgyhogy biztosan lesz egy szép kis karácsonyfa. Apamanót már tegnap láttam lelkesen segített ez ügyben, én pedig igyekeztem a konyhában tartani a cukormázat, mert a segítség nem érti, hogy erre nem csak a cukorkák ragadnak rá. Van még millió dolog, amely holnap estig el fog készülni, mert ma a Tesóm is be fog segíteni. Minden évben együtt készülődünk a karácsonyra, és próbálkozunk összerakni azokat az ízeket, és illatokat, amelyeket otthonról hoztunk magunkkal, és van, hogy sikerrel is járunk.
 Nincs csak kettő olyan dolog, amely kötelezően benne van a menüben, ez a hallé, és a töltött káposzta. Őszintén bevallom, hogy a hallét már évek óta Szeged legjobb hallé gyártó étterméből érkezik a családi asztalhoz, mert valamiért ezt nem tudom megcsinálni, és tisztán emlékszem a műveletre, amelyet Édesanya végrehajtott a cél érdekében a konyhában, és ehhez képest a cukormáz semmiség lenne… Gyakorlott háziasszony vagyok, mert minden nap főzök a családomnak, de ezt nem mertem eddig még bevállalni. De remélem, egyszer a Robi sógor beterel egy pontyot majd a bográcsba, és kipróbáljuk a tudást.
Karácsony mindhárom napára van esemény, hisz nagy a család, és szerencsére van kapacitás, és lelkesedés is. Egyenlőre. Épp a minap tűnődtem el rajta, ha nem lennének a gyermekeim, már rég elbújtam volna a világ elől valahova, mert ez az év leghajtósabb időszaka minden szempontból. Ez a leglátványosabb ünnepünk, és azt látom, hogy évről évre egyre jobban törekszik mindenki arra, hogy ez így is maradjon, és futunk az események, és elképzeléseink, és elvárásaink után, és én nem vagyok benne biztos, hogy ez így volt-e mindig?! Vagy akkor csak azért nem tűnt fel ez a nagy hajrá nekem, mert Édesanyám oldotta meg ezeket a dolgokat helyettem, és minden meg volt, és terülj, terülj asztalkám, és nekem csak le kellett tennem a formás kis fenekem az étkező asztalhoz, és arra törekednem, hogy lehetőleg ne legyen már aznap nagyobb, mint amivel érkeztem?!
 És ez minden nagy családi ünnepen így van. Gyermekkoromban a közelünkben lakó unokatesók is csatlakoztak hozzánk, vagy mi Őhozzájuk, és nagyon jó volt. Meg is próbálkozunk ezzel évről évre unokatesómmal, de sajnos nem mindig jutunk el egymáshoz. És ott már nagyok a gyermekek, és jól el is tudnak menekülni az év végi hajtástól.
 Sok esemény van bejegyezve a családi naptárban december hónapra, és ennek egy részét  ilyenkor ünnepeljük meg.  Elkezdődik Luca nappal, és Szilveszter napjáig tart a ribillió a mi családunkban.
Köszönöm Istennek, hogy ennek részese lehetek, és persze a családomnak a kitartó lelkesedését.
Áldott békés ünnepeket kívánunk Mindenkinek!
 
Horváth Ilona
Karácsony közeleg
 
Karácsony közeleg, apró lángok gyúlnak, égi üzenet a földi lakóknak. Három láng lobog: hit, remény, szeretet. Átölel halkan, hogy szebb legyen életed. Hited el ne hagyjon, - ha mindenki elhagy -, hozzá minden percben hűséges maradj! Remény kopogjon be kis szobád ablakán, mikor átölel a kelő napsugár. A szeretet szívedből soha el ne fogyjon, abból mindenkinek bőségesen jusson! Őrizd magadban a gyertya hű sugarát, míg el nem éred az öröklét kapuját

A bejegyzés trackback címe:

https://nemmintaanya.blog.hu/api/trackback/id/tr5713519889

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása