A mai írás, amelyet megosztottam veletek, azt egy nagyon kedves Anyatársam írta. Én is folyamatban voltam a témát illetően, de most már tudom, hogy miért akadtam el mindig. Ezt én megközelítően sem tudtam volna leírni, és ami nagyon fontos, hogy az én emlékeim már a nehézségeket illetően foltosak, mert nem most volt. Ez a dolog a harmadik gyermeknél sem egyszerű, és hiába van az embernek „RUTINJA” ez nem az, amiben ez releváns lehet.Még kettő gondolatom van ezzel kapcsolatban, amelyet szeretnék veletek megosztani.Az első, hogy a La Leche Ligán kívül én rendkívüli hálával tarozom a szeged i tehenészet vezetőjének Zsanettnek, aki nem csak engem, de kismamák sokaságát tudja megszabadítani a gondjaitól a remek gépeivel, illetve a hozzáértő szakértelmével. Soha nem okozott neki gondot, ha segítenie kellett. Én mindhárom gyermekemnél az Ő segítségét választottam. Történetesen Ő a mi szeged i Mamink JEbben a témában még egy dolgot szeretnék hozzá fűzni , mégpedig a mi történik a testtel a szoptatás alatt….Na ez részemről totál ko. Az nyílván nem titok senki előtt, hogy mi fog történi a keblekkel, amikor véget ér ez a folyamat. Hááát senkit nem szeretnék áltatni, de az az állapot, és feszesség teljesen eltűnik, és cserébe lesz kettő teliszart zokni a mellkasodon… Hallottam már bánatos staneclit is …Sajnos ez valós. De természetesen mindent az ügy érdekében.A másik a hízás, vagy fogyás a szoptatás alatt. Én a hízós csoportba tarozom, és első alkalommal 14, a második alkalommal 15 kg val szívtak fel a csajaim. Én nem vagyok a legendás játszótéri anyuka, aki 1 hónap elteltével előszedi a 4 mérettel kisebb ruháit mert „leszívta a gyermek”. Pedig nagyon szívesen kipróbálnám. Nem,én amikor már lecseng ez a folyamat (én szemét vagyok 1 évig bírtam) utána kemény diétával leadom. Kb 1 év alatt. Mindent a gyermekért. Sebaj,cserébe ahogy az öregek mondják, jó vastag tejem van.A másik téma,amit szerettem volna kicsit meg bolygatni, az a napi rutin. Ebben a témában is nagyon megoszlanak a vélemények, mert vannak anyukák, akik hagyják a gyermeküket szabadon szárnyalni, és akkor,és az van, amikor ők szeretnék.Sziasztok! Csáky Mónika vagyok, és napirend függő….Nekem ez a szamárvezetőm, a mankóm. Az időpontok, ami nekem is maximálisan jó, és eddigi tapasztalataim alapján a gyermekeimnek is könnyebbség, hisz később az intézményben is napirend lesz.Amióta Luca a világon van, azóta tartom ezt a rendet. Természetesen vannak alkalmak, amikor nálam is voltak kilengések, és persze amikor nem itthon vagyunk, akkor inkább megpróbálunk a férjemmel improvizálni, túlélni.Reggel az elindulás az ami nem rutinszerű, egyrészt mert amíg nem kell felébresztenem a lányokat, addig akkor kelnek amikor akarnak, másrészt próbálok magamból emberi lényt varázsolni kb fél liter tejes kávéval.Ilyenkor pöttyintem fel a gondolataimat is. Ha beindul a reggeli verkli, akkor már semmi időm nincs magamra.Szóval reggel, két leánnyal: Nehéz, főleg, hogy alapból szarok vagyunk a reggelekbe, pedig Gergely fiam fitten tart, mert már 5 órakor általában fent vagyunk. Mármint én,mert Őméltósága általában visszaalszik, mire az én szememből ki megy az álom.Lányok fent, indul a verkli. Vitamin,kakaó, mese. Ismét fél óra csend. Öltözz haladj, nem szólok még egyszer. Mese kikapcsolva, mert teljesen elveszti az eszét. 9 re általában bent vannak az intézményben. Luca 4 óráig, de Emília ebéd után jön haza. Mire megérkezik, én megfőztem, Gerust rendeztem, és ha nem megyek sehova, akkor igyekszem a házat féken tartani. Délben alvás, ha tetszik, ha nem. Háromkor uzsi, ha jó idő van levegőzés, játszózás, 6 órakor vacsora, és Gergely fürdetés, altatás, Lányok játszanak, vagy mese (most épp a frozen angol színpadi verziót nézzük kb 100.-ik alkalommal), 8 órakor fürdés, mese, esti szeánsz , és alvás. Végre csend…Pici gyermekkel, amikor még anyatest, anyaszag függés van, nyílván próbál az ember valami szamárvezetőt adni, hogy neki könnyebb legyen, szerintem nehéz lenne neki a semmibe élni. Amikor felmerül az intézménybe való indulás, akkor már lehet ehhez igazodva átszervezni az életét. Így három gyermek édesanyjaként ki merem jelenteni, hogy a jányok amikor,elindulnak fürdeni, és lemegy az esti mese, és végre csend van a lakásban, akkor lehetek ismét egy kicsit felnőtt ember.A minap megkérdezte az egyik barátnőm, hogy szoktam-e zenét hallgatni? Mondtam neki, hogy persze. Kicsi gesztenye klubot, Almát, Apacukát…… Erre írja, hogy nem erre gondolt…… Hát mire?Volt egyérdekes szituációm a napi rutinnal kapcsolatban még. Amikor egy gyermektelen vendégünknek mondtam, hogy este , amikor a napi rutin lemegy, akkor tudok felnőtt filmeket nézni. Egy ideig furcsán nézett, és csendben volt…. Később kiderült nem egyre gondoltunk.
