Érdekes, és szívet melengető dolog történt velünk a mai napon. Ezt megelőzte egy kevésbé pozitív élmény is, amelyből végül a szociálisan érzékeny gyermekem ezt kigondolta.Tegnap utolsó fordulatait tette meg nálunk szeretett Candynk, aki nem más, mint egy szuper mosó, és szárítógép. Háztartásunk egyik leghasznosabb tagja volt, és 7 évig része az életemnek. Sokszor vetette már be magát a Férjem, hogy rendbe hozza az éppen aktuális problémáit, és sikeres is volt mindig. De ez most egy olyan gond, amire nincs házi gyógyír. Nincs mese, új mosónő kell a házhoz. A régi már kiöregedett! A Férjem be is vetette magát, és lett szép új mosógép. Neve még egyelőre nincs, mert értékelhető ötlet nem született. Gyönyörűen mos a kisasszony, és egy hattagú családban ez szinte minden nap teszi. És itt jött Lucám a képbe. Mert ugye, ez nem úgy megy, hogy Apa elmegy az elektronikai áruházba, kezet fognak, és kész, hanem ennek is, mint mindennek ára van. Luca még nem igazán tudja, hogy mi is az a pénz, és mennyit is kell dolgozni ahhoz, hogy lehessen tiszta a ruha. Korábban azt gondolta, hogy a pénztáros néni, aki egy pénzből sokat csinál, Ő az aki nekünk pénzt ad. Felvilágosítottuk, hogy az aranyos pénztáros nénik, csak felváltják a pénzt, de sajnos nem ők adják a pénzt nekünk, hanem a főnökeink. Elmagyaráztuk, és felfogja, de a valós megértés még odébb van. De ami miatt nagyon büszke, és boldog vagyok, az az, hogy segíteni szeretne. Szervezett magának, egy rajz délutánt, és el fog menni a Széchenyi térre, oda ahol a vásárok, meg a forgatagok szoktak lenni, és árul. (Ha ez ilyen egyszerű lenne). Szóval van is jó néhány elkészült rajz, amely indul a vásárfiának. Említettem Neki többször is, hogy én megveszem mindet, mert mind nagyon tetszik, de nem igazán volt vevő az ötletemre..... Természetesen a fogtündér is hozott már a perselybe egy kis pénzt, de mivel ezt nem érti még, így csak a gesztus, amely nagyon értékes számomra. Tudom, hogy elfogult vagyok a gyermekeimmel, de ilyenkor, olyan jó érzés tölti el a lelkemet. Értékes, és segítő, nagylelkű Kishölgy.Egyelőre gondolkozom azon, hogy milyen megoldással legyek Lucának az ötletére, mert nem nagyon akar engedni a dologból, és azt semmiképp nem tehetem, hogy egy számomra ilyen nemes üggyel bárki is (esetleg) kinevesse. Azt hiszem, hogy holnap kérek tőle egy „intézős” napot, és megkeresem a nagyszülőket, illetve a családot, hogy egy adott időpontban véletlenül legyenek már ott, ahol épp árul a kishölgy.....Nagyon izgulok...Jövök majd a híreimmel....Kedves Családom, Barátaim, Olvasóim! Szeretném veletek tudatni, hogy az ebből befolyó összes bevétel Lucámmal kézen fogva, karitatív célra lesz felhasználva.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://nemmintaanya.blog.hu/api/trackback/id/tr7016257940
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
